Patasics-Gira Bernadett:

A környezetismeret tanításának kérdései a NAT 2020 bevezetése után az

1–2. osztályban avagy: Jó gyakorlat a Gyertyánffyban

NAT-változások

A NAT 2020 bevezetése jelentős változásokat hozott a természettudományos nevelésben az alsó tagozaton. Míg korábban a gyerekek első osztálytól heti egy órában tanultak környezetismeretet, a 2020-ban felmenő rendszerben bevezetett NAT szerint a környezetismeret csak 3. osztálytól jelenik meg önálló tantárgyként.

Az 1–2. osztályban a környezettel való ismerkedés más tantárgyak – elsősorban a magyar nyelv és irodalom, a matematika, valamint a technika és tervezés – tananyagába integrálva jelenik meg. A hangsúly a tantárgyakon átívelő készség- és képességfejlesztésen, valamint a komplex ismeretszerzésen van.

A tanterv jelentős mértékben épít a tanító szakmai felkészültségére. A pedagógus irányítja a problémafelvetést, a megfigyelést, a tapasztalatszerzést és azok összegzését. Az ismeretszerzés középpontjában a cselekvés, a tevékenykedtetés, a közvetlen tapasztalatszerzés és a kísérletezés áll.

Ez összhangban van a korszerű természettudományos nevelés szemléletével: nem elsősorban a tananyag memorizálása, hanem a megfigyelésekből és tapasztalatokból felépülő tudás kerül előtérbe.

Problémafelvetés

Az integráció önmagában nem jelentene problémát, ha megvalósításához megfelelő módszertani segítség és világos szakmai iránymutatás társulna. A gyakorlatban azonban jelentős részben a tanító felkészültségére hárul annak eldöntése, hogy ezek a tartalmak mikor, melyik tantárgyban és milyen módszerekkel jelenjenek meg. Így fennáll annak a veszélye, hogy míg egyes területek megfelelő hangsúlyt kapnak, mások háttérbe szorulnak vagy akár teljesen kimaradnak.

A kérdés tehát nemcsak az, hogy mely tantárgyakba integrálható a környezetismeret, hanem az is, hogy az adott tantárgy módszertana mennyire alkalmas a környezetismereti fejlesztési célok megvalósítására.

Technika és tervezés – jó gyakorlat a Gyertyánffyban

Iskolánk, az ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola gyakorlatában a technika és tervezés tantárgy kínálja a legtöbb természetes kapcsolódási pontot a környezetismereti tartalmak integrálásához.

Mindkét terület a problémamegoldó gondolkodást, a saját tapasztalás útján történő ismeretszerzést és a tevékenységközpontúságot helyezi előtérbe. A technika és tervezés során a gyerekek megfigyelnek, vizsgálódnak, különböző anyagokat ismernek meg, alkotnak és tapasztalatokat szereznek.

Első és második osztályban többek között az alábbi témák kínálnak természetes kapcsolódási lehetőséget: Otthon – család – életmód; Anyagok a környezetünkben; Tárgykészítés különböző anyagokból; Építés, szerelés; Jeles napok, ünnepek; Közlekedés.

A két terület módszertani rokonsága miatt itt nem csupán tartalmi kapcsolódásról beszélhetünk. A megfigyelés, a vizsgálódás, a tapasztalatszerzés, a problémamegoldás és a cselekvés egyaránt szerves része lehet a tanulási folyamatnak.

Első évfolyam – érzékelés

Első osztályban kiemelt szerepet kap az érzékelés és az érzékszervek tudatos használata. A gyermekek megtanulják megfigyelni, leírni és összehasonlítani az élő és élettelen környezet érzékelhető tulajdonságait.

• látás: szín, alak, méret
• szaglás: szag
• hallás: hang – irány, mélység, hangerő
• ízlelés: ízek
• tapintás: felületi minőség, összenyomhatóság, keménység, hőmérséklet

Ezek a tapasztalatszerző tevékenységek alapozzák meg a későbbi tudatos természettudományos megfigyelést. Már ebben az életkorban fontos a fenntarthatóság, a környezettudatosság és a környezet iránti pozitív attitűd alakítása is.

Második évfolyam – mérés

Második osztályban az érzékelhető tulajdonságok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a mérhető tulajdonságok. A gyermekek összehasonlítanak, becsülnek és mérnek, kezdetben alkalmi mérőeszközökkel, majd a szabvány mértékegységekkel is.

A cél, hogy saját tapasztalataikon keresztül fokozatosan megértsék a mérés lényegét, tapasztalatot szerezzenek, és egyszerű következtetéseket fogalmazzanak meg.

Egy osztály, több tanító

Az alsó tagozaton – így a Gyertyánffyban is – gyakran több pedagógus vesz részt egy osztály tanításában. Ha a környezetismereti tartalmak több tantárgy között oszlanak meg, az integráció sikerének egyik alapfeltétele a pedagógusok tudatos szakmai együttműködése. Ennek hiányában a fejlesztés töredezetté válhat: egyes témák ismétlődnek, mások pedig akár ki is maradhatnak. Ezért a Gyertyánffyban a technika és tervezés tantárgyba integráljuk a környezetismeret tartalmat.

Gyakorlati képzés

A NAT-változás a tanítóképzésben részt vevő hallgatók számára is új helyzetet teremtett. Az első vagy második osztályban gyakorlatot végző hallgatók számára nem mindig egyértelmű, mit jelent a környezetismeret integrált tanítása a mindennapi pedagógiai gyakorlatban.

A különböző külső iskolák, gyakorlati helyszínek és pedagógusok eltérően valósíthatják meg ezt a koncepciót, ami a tanítási gyakorlatok és a zárótanítások tervezése során is bizonytalanságot okozhat a hallgatók számára.

Ezért világos módszertani modellekre és jól működő jó gyakorlatokra van szükség, amelyek megmutatják, hogyan integrálhatók a környezetismereti tartalmak úgy, hogy közben a természettudományos megismerés sajátos módszerei se vesszenek el.

Zárógondolatok

A NAT 2020 fontos célkitűzése, hogy az 1–2. osztályos gyermekek élményként éljék meg környezetük felfedezését és megtapasztalják a felfedezés örömét.

A kérdés tehát nem az, hogy szükség van-e tantárgyi integrációra, hanem az, hogy biztosítottak-e azok a feltételek, amelyek mellett a környezetismereti tartalmak következetesen, megfelelő módszerekkel és minden gyermek számára hozzáférhetően jelennek meg.

A több tantárgy között megoszló fejlesztés tudatos tervezést, pedagógusi együttműködést és módszertani támogatást kíván. Éppen ezért fontosak azok a jó gyakorlatok, amelyek konkrét szakmai kapaszkodót adhatnak a pedagógusok és a tanító szakos hallgatók számára.

A Gyertyánffy gyakorlatában törekszünk arra, hogy a környezetismereti tartalmak integrációjának legyen jól meghatározott, tudatosan tervezett kerete. Ez segítheti, hogy a NAT-ban megfogalmazott fejlesztési célok rendszeresen és egymásra épülve valósuljanak meg.

Felhasznált források

Nemzeti alaptanterv – NAT 2020.

ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola: Helyi tanterv a 2020-as Nemzeti alaptanterv alapján.

Józsa Ildikó: A természettudományos és technikai kompetenciák fejlesztési lehetőségei az 1–2. évfolyamon. Prezentáció az MTA–ELTE Környezetismeret Tanítása Kutatócsoport előadásán, az MTA KFKP pályázat keretében.